06.22 Pihenőnap - ahogy azt elképzeltem

Amikor még a tervező asztalon összeraktam a napi távokat, azt gondoltam, szűk egy hét után egy alig 14 kilométeres nap szinte már pihenő lesz. Igaz, 660 m szintemelkedés, de az még nem vészes. Az élet, mint már annyiszor, fő mókamesterként másképpen döntött.

06.21 Eső 2, avagy eső a négyzeten

Ma is esett. Ha a tegnapihoz viszonyítjuk, akkor eső a négyzeten. Ráadásul rosszul jött ki az ütemezés is.

06.20 Az első eső

Ígéret szép szó, és a természet meg is tartotta: ma esett. Egész napunkat ehhez kellett igazítanunk.

06.19 3. nap

Régebben volt egy mumusom, a harmadik nap. Mindig nagyon kiszívta az emberből az energiát, nehéz volt mit kezdeni vele. A mai nap messze nem volt ennyire durva, de nagyon vártuk már a célba érkezést.

06.18 Hegyek

Na jó, igazából csak dombok, abból sem a legnagyobbak, de a tegnapi síkság után ezek már hegyeknek tűnnek. A nap híre mégsem ez, hanem az, hogy elolvadt a hó! 

06.17 Újra a rizsföldek között

Az első napunkon ott folytattuk, ahol tavaly abbahagytuk, többféle értelemben is: ugyanott készült egy szelfi, ahol tavaly az utolsó, hátizsák nélkül mentünk és ugyanúgy csak rizsföldeket láttunk egész nap. Csak a távolság volt "kicsit" több. Egyébként elég monoton nap volt.

06.16 0. nap, utazás

Csak egy rövid helyzetjelentés: minden előzetes izgalom és a sztrájk ellenére az eredeti terv szerint tudtunk haladni. Illetve csak majdnem: 6 percet késett a Vercellibe tartó vonat. Megpróbálom magam túltenni rajta. 😀 

Holnap reggel indulunk.